A stresszt mindannyian naponta érezzük. Ha felvételizünk, vizsgázunk, sportverseny előtt vagyunk, ha a főnökünk számonkér valamit, ha a gyerekünkkel veszekszünk (vagy a szüleinkkel), vagy valaki szabálytalanul előzi a kocsinkat. Naponta számtalanszor kerülünk olyan helyzetbe, amikor érezzük a stresszt. Rengeteget olvashatunk róla ... és mégis. Van valami, amit szinte senki sem tud róla.
Azt bizonyára tudod, hogy a stressz természetes életjelenség. Agyunk elraktároz minden olyan információt, ami a veszélyes, fenyegető helyzetekre vonatkozik, valahányszor életünk során ilyen helyzetbe kerülünk. Ha valamely új helyzet csak kicsit is fenyegetőnek tűnik, agyunk felismeri ezt, és azonnal riadóztatja a szervezetünket. Beindul a stressz-hormonok termelése, izmaink megfeszülnek, szívverésünk gyorsul, emésztésünk leáll, maximálisan koncentrálunk a veszélyre, egyszóval felkészülünk a reagálásra. Ha úgy ítéljük meg, hogy képesek vagyunk legyőzni a fenyegetést, megjelenik egy érzés, a düh. Eredeti, természetes környezetünkben – ahogy az állatoknál is tapasztaljuk -, ilyenkor támadunk. Ha úgy érezzük, hogy nem tudnánk legyőzni a fenyegetést, megjelenik egy másik érzés, a félelem. Ilyenkor menekülünk. Bármelyiket választjuk is, a mozgás során a stressz-hormonok lebomlanak, tehát a természetben nem áll fenn tartós stressz-helyzet.
Bizonyára sokat hallottál a stressz káros hatásairól is. Hiszen az emberi együttélés során napjainkban nem tudjuk alkalmazni a természetes reakciókat. Bármilyen dühösek vagyunk a főnökünkre, nem támadhatjuk meg. Bármennyire félünk is tőle, nem menekülhetünk el. Ezért napjaink nagyon sok élethelyzetében a stressz-hormonok nem bomlanak le természetes úton. És a tartós stressz-állapot számos súlyos betegséget okoz. Lényegében minden krónikus betegség stressz-eredetű: a krónikus fájdalmak, az állandó szorongások, pánikbetegségek, fóbiák, gyomor- és bélbetegségek, szív-és keringési betegségek, a depresszió, a rák, stb.
De hogyan lehet leküzdeni a stresszt? Erről is gyakran hallunk. Például nagyon jó módszer a meditáció. De csak akkor hatásos, ha ezt minden nap gyakoroljuk és edzzük az idegrendszerünket, hogy minden körülmények között nyugodt maradjon. De tusz-e nyugodt maradni, amikor nem bírsz a gyerekeddel? Visszavonulhatsz-e ilyenkor meditálni? Gyakran ajánlják a masszázst. Számos stressz-csökkentő masszázs van, ilyen például a shiatsu masszázs, a lávaköves masszázs, a thai masszázs, a prána nadi masszázs. De elmehetsz-e masszázsra olyankor, amikor a munkahelyeden parázs vitába keveredsz valamelyik munkatársaddal? Nyilván csak utólag alkalmazhatod, amikor persze nagyon jól jön, hogy megnyugodhatsz, de az aktuális szituációban a masszázs sem használható. Nagyon jó stressz-csökkentő módszer az agykontroll. De elérheted-e (célszerű-e elérni?) az alfa-állapotot, amikor egy szabálytalanul közlekedő autó bosszantott fel.
Ha már ennyi mindent tudsz a stresszről, mi az az egyetlen dolog, amit nem tudsz? Talán azt nem tudod, hogy van-e olyan módszer, ami akkor is használható, amikor éppen stressz-helyzetben vagy? Ami gyorsan hat olyankor is, amikor a legnagyobb szükséged van rá. Amit úgy is lehet csinálni, hogy a körülötted lévő emberek nem veszik észre.
Az EFT, Érzelmi Felszabadítás Technikája pontosan ilyen módszer. Alapvetően a stressz kezelésére találták ki. Gyorsan megtanulható, könnyen alkalmazható és a hatása néhány percen belül érezhető. Van olyan változata is, amit észrevétlenül lehet alkalmazni bármilyen helyzetben. És ami csodálatos: ugyanazzal az egy módszerrel minden stressz-eredetű betegség gyógyítható.
Selye János, a stressz világhírű kutatója azt írta „Életünk és a stressz” című könyvében, hogy az élővilágban mindössze egyetlen stressz-mechanizmus létezik. Az orvostudomány előtt az a feladat áll, hogy megtalálja azt az egységes és egyetlen módszert, amellyel a stresszt csökkenteni és annak minden következményét gyógyítani lehet. Úgy tűnik, rátaláltunk erre a módszerre: EFT-nek hívják.
Sághy András
a lelki problémák szakértője,
EFT terapeuta és tréner
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése